2. Szakasz városai

2. szakasz, Budapest-Győr

Szentendre

Lakosság:
26447
Megye:
Pest
Honlap:
https://szentendre.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Szentendre elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút. Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a PannóniatelepPüspökmajorPismánySzarvashegy. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.

Pilisszentlászló

Lakosság:
1206
Megye:
Pest
Honlap:
https://pilisszentlaszlo.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Visegrádi-hegység legmagasabban (kb. 360 m-en) fekvő települése Szentendrétől 8 km-re van a jórészt a Lepence-völgyben vezető SzentendreVisegrád úton. A község egy kisebb hegyközi medencében (Szentlászlói-medence) fekszik; ezt minden oldalról miocén korú andezitvulkánok veszik körül. A faluból könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes nevezetessége (VisegrádDobogó-kőRám-szakadékVörös-kő). Fő patakja az Apát-kúti-patak, de a faluban ered a Lepence-patak egyik ága is. A terület régóta lakott: a faluban bronzkori és római kori emlékek is előkerültek. Egy legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették le az akkor még Pilisnek nevezett hegységben; mások szerint lakói a honfoglalástól továbbélő szlávoktól származnak. Neve a középkorban még Kékes volt, az Árpád-házi királyok vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékesnek hívták; a Szentlászló nevet az újjáépítéskor kapta.

Esztergom

Lakosság:
27 840
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.esztergom.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

972-ben Géza nagyfejedelem új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett. Szent István kislegendája szerint itt született Géza fia, Vajk, a későbbi Szent István királyt, aki itt keresztelkedett, majd koronázták királlyá. A koronázás eseményét örökíti meg a vár északi rondelláján található, Melocco Miklós szobrász által 2001-ben felavatott István megkoronázása című szobra. István uralkodása alatt a város a Magyar Királyság érseki központja lett. Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el. A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött, a királyi várost több külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig Magyarország egyik pénzverdéje. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

Tát

Lakosság:
5280
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
https://tat.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

1181-ben adta III. Béla király „Taath” falut az Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett lovagrendnek, akiknek utódai a johannita és a máltai lovagok. A mai templom helyén álló akkori istentiszteleti hely, már ispotályként is volt jelezve egyes históriákban. Tát történetének egyik legdicsőségesebb napja az 1685-ben a törökök ellen vívott utolsó „Esztergom-megyei” ütközet, a híres táti csata. Lotaringiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött itt meg. A fényes keresztény győzelem után, a század végére már 17 jobbágy család élt itt. Az 1710–1740 közötti időben német telepesekkel, svábokkal és osztrákokkal növelték a kipusztult lakosságot. Érdekesség, hogy 1932-ben egy német úriember, Ernst Jakob Henne itt döntött motorkerékpár sebességi rekordot, BMW márkájú motorjával 244 km/h sebességet ért el.

Bajna

Lakosság:
1856
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
https://www.bajna.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Tarján

Lakosság:
2565
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.tarjan.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít. A 13. századbanII. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt. A 17. századig magyarok éltek a településen. 1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott. 1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

Vértestolna

Lakosság:
474
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.vertestolna.hu/

Vértestolna múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorigbronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában, az úgynevezett malomföldeken is találtak már bronz-, és vaskori tárgyakat.

Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat, ekkor Tolma néven írták. Nevét feltehetőleg a Koppán-(Katapán-)nemzetség őséről, Alaptolmáról, Ketel vezér fiáró nyerhette, akinek itt nyári szállása lehetett. A törökök pusztításai miatt valószínűleg elnéptelenedett a falu, erre utal az akkori Tolmapuszta vagy Tolnapuszta elnevezés, még a 18. században is csak puszta volt a helyén. Ekkor már az Esterházyak birtoka volt, akik 1733 őszén kötöttek települési szerződést az első német telepesekkel. A legelső német lakosok Baden-Württemberg tartományból érkeztek ide, később települtek a községbe würzburgi és elzászi lakosok is.

A 18. században egy tűzvész következtében leégett a falu jelentős része, de a megsemmisült házakat később újraépítették. 1945-ig a települést szinte kizárólag német nemzetiségi családok lakták, ennek ellenére Vértestolna elkerülte a kitelepítést, viszont a második világháború után mintegy 40 magyar családot betelepítettek a községbe, részben a Heves megyei Apcról, részben a Felvidékről.

A falu a 20. század elején, pontosan nem ismert körülmények között kapta a kissé megtévesztő Vértestolna elnevezést; a helyi lakosok jobbára ma is csak Tolna néven említik lakhelyüket. A német anyanyelvű lakosság régebben a Taunau néven nevezte saját faluját, a jelenleg használatos német név Tolnau.

Agostyán

Lakosság:
565
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
https://tata.hu/11586/agostyan
Verseny napja:
2020.05.10.

Agostyán (németül Augustin) egykori Komárom-Esztergom megyei község1985 óta Tata város része. Agostyán és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt tártak fel. Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakói a tatai vár ellátására rendelték. 1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert. 1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra.

1985-ben Tatához csatolták. Fő nevezetessége az Agostyáni Arborétum, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Tata felől érkezve ezt az Agostyán és Tardos közötti Bocsájtó-völgy jobb oldalán találjuk.

Tata

Lakosság:
23 377
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
https://tata.hu
Verseny napja:
2020.05.10.

A legvalószínűbb, hogy a Miskolc nemzetség Tota nevű tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Eredhet azonban Szent Istvántól is, aki tatá-nak szólította nevelőpapját, Deodatus grófot, aki a tatai bencés klastrom alapítója volt. Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a 9. századból fennmaradt írásos emlékek tudósítanak. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával.

Tata az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.

Kocs

Lakosság:
2519
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
https://kocs.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Neve személynév eredetű. Az Árpád-kori Koch, Kocs, Kos személynévből ered. A település nevét egykori Koch (Kos) nevű tulajdonosáról kapta. Régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy a település már a bronzkorban is lakott hely volt. Okleveles említése először 1237-ben történik meg Ruch, Kuch formában. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről, Kocsról (németül: kutsche, angolul: coach franciául: cocher) kapta a nevét. Számos változata létezik: hintó konflis fiáker formájában.

1999-ben rendezték meg először – a ma már hagyományosnak számító – kocsitoló versenyt. A rendezvény alapötlete onnan eredt, hogy a kocsit, azaz a “könnyű szekeret” a község hajdani kisiparosai: bognárokkerékgyártók, és kovácsok fejlesztették ki. A nemzetközi versenyzők mellett a környező települések képviselői nevezhetnek e különleges versenyre. A résztvevők feladata, hogy a minimum 380 kg súlyú kocsit a település szélétől annak központjáig a dimbes-dombos úton futva a Faluházig tolják.

Nagyigmánd

Lakosság:
1172
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.nagyigmand.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Történelme egészen az államalapítás koráig nyúlik vissza. Igmánd nevét az első birtokosáról kapta, a Wigman nemzetség vezetőjéről, a helységnevet Wertner Mór említette először 1233-ban a magyar nemzetségekről írt művében. A legtöbben valószínűleg híres keserűvizéről ismerik: 1862-ben a komáromi gyógyszerész, Schmidthauer Antal fedezte fel, hogy a település földjéből gyógyító forrás fakad, ez később Igmándi keserűvíz néven vonult be a köztudatba, és még az Amerikai Egyesült Államokba is exportálták a Komáromban palackozott csodaszert. Sok egyéb mellett gyomorégés, köszvény, bőrkiütés és emésztési zavarok okozta problémákra alkalmazták sikeresen 125 éven át. Nagyigmánd történelmi közterületeivel, emlékparkjaival – a Hősök tere (Községházával, és az I. világháborús emlékművel), a Vértanúk tere, a Millenniumi Emlékpark, a II. világháborús emlékpark, az Ötvenhatosok tere, a Magyarok Parkja, valamint gyönyörű templomai: a Szentmihály Római Katolikus templom és a Református templom – adózik a nagyközség sorsfordító eseményei előtt.

Csép

Lakosság:
365
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.csep.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Első régészeti emlékei a bronzkorból származnak, a falu határában pedig honfoglaláskori sírokat találtak. Első okleveles említése 1257-ből történik „possesio regalis Chepp” alakban. A Csép név csak 1909-től használatos, a Csépán név becéző alakjából származik. 1427-től királynői birtokként szerepelt, de röviddel később a Csepy családé lett. A török hódoltság alatt sok hasonló községgel együtt elnéptelenedett. A 18. század közepére a Pázmándy család ide helyezte székhelyét, s majorságot hozott létre. A század közepére a település nemesi közbirtokossággá alakult át, ami a falu életét a 19. század végéig meghatározta. Közülük nagyobb birtokkal a Cseszneky, Pálffy, Mihályi és Göbel grófi családok rendelkeztek. A község fele arányban katolikus és református, a falu határa nagyobbrészt a kisbirtokosok között oszlott meg és szántóműveléssel foglalkoztak. A második világháború végén súlyos harcok folytak a falu határában, amelyek 1945. március 24-én értek véget. Termelőszövetkezete az 1960-as évek végén a nagyigmándi Új Élet TSZ-hez csatlakozott. Iskolája 1971-ben szűnt meg, ugyanezen évben a nagyigmándi nagyközségi közös tanács társközsége lett. 1990-ben vált újra önállóvá igazgatása.

Ete

Lakosság:
598
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.ete.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

A település környéke már a bronzkorban lakott volt, a régi néphit szerint Attila hun vezér udvartartásának központja is e helyen állott. Első írásos említése 1250-ben Ethe volt, elnevezésének alapja az Etü személynév. Az Árpád-korban jobbágyok, majd királyi hírnökök és csőszök éltek itt, földjeit a hántai prépostság és a visegrádi apátság birtokolta. A törökök megjelenéséig több nemesi család is osztozott rajta, majd 1529-ben a környékbeli településekhez hasonlóan Ete is elpusztult. 1648-tól protestánsokkal népesült be a falu, mely ezt követően rohamos fejlődésnek indult. Az 1710-es pestisjárványnak mintegy háromszáz falubeli esett áldozatul. A későbbiekben a birtokviszonyok többször változtak (a Zichy család bírt a legnagyobb jelentőséggel), de a birtokosok személyétől függetlenül a község két évszázadon át nemesi közbirtokként egészen a 19. század közepéig gyarapodott. A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság, a kenyérgabona és takarmánynövények termesztése, az állattartás és a szőlőgazdálkodás volt. Az eteiek az 1930-as években már több mint 4000 holdon gazdálkodtak. A két világháború viszontagságai és tragédiái Etét sem kímélték, a szocializmus gazdaságpolitikája pedig gyökeres változásokat hozott a falu életébe, sokak elveszítették földjeiket, házaikat, gépeiket, majd 1959-ben létre jött a helyi termelőszövetkezet. A rendszerváltás óta a volt szövetkezet ágazatai gazdasági társaságokként működnek, legnagyobb közülük a földműveléssel foglalkozó Ete Agro Kft. illetve az Állért Kft, melynek fő profilja a szarvasmarhatartás. A falu mezőgazdasági jellege a mai napig meghatározó.

Kisbér

Lakosság:
5336
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://www.kisber.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 10001200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt. Felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.

Kisbér az 1800-as évektől a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért1874március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova.

Bakonybánk

Lakosság:
439
Megye:
Komárom-Esztergom
Honlap:
http://bakonybank.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bánból származik. A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település. Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút, posta és távírda. A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. A faluban született 1859-ben Bánki Donát a porlasztó feltalálója.

Tápszentmiklós

Lakosság:
961
Megye:
Győr-Moson-Sopron
Honlap:
http://tapszentmiklos.honlapepito.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

község határában népvándorláskori leletekre bukkantak. A tatárjárás előtt a falu helyén Yimár (Ilmar) nevű település állott, ami aztán elpusztult. Zenth Miklus néven 1370-ben tűnik fel, mint a pannonhalmi apátság birtoka. 1527-ben Török Bálint foglalja el. 1618-ban Török Zsuzsannára (Nyáry Pálnéra) száll át. 1626-ban Esterházy Miklósnak adja el. Később a törököké lett. A török kiűzése után ismét az Esterházyaké lett, akik mellett a Miskey és gróf Cseszneky családok rendelkeztek még itt birtokkal. Katolikus temploma 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt. Az 1900-as évek elején a község három utcából állt.

Nyalka

Lakosság:
442
Megye:
Győr-Moson-Sopron
Honlap:
http://nyalka.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedelte meg.

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos “elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Pannonhalma

Lakosság:
4021
Megye:
Győr-Moson-Sopron
Honlap:
http://pannonhalma.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.15. század az első nagy felvirágzás ideje. A település az apátsággal közös Pannonhalma nevet viseli 1965 óta; a Pannonhalma Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt. A nagyrészt helyreállított Bencés Főapátság 1996-ban ünnepelte millenniumát, amikor is II. János Pál pápa ebből az alkalomból Győrbe és Pannonhalmára látogatott. 1997-ben, Szent Márton halálának 1600. évfordulóján szobrot szenteltek. A szobor a pannóniai születésű védőszentet, Tours egykori püspökét ábrázolja.

A Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. Az apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium.

Nyúl

Lakosság:
4307
Megye:
Győr-Moson-Sopron
Honlap:
http://www.nyul.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl. Nagynyúl a 15. századtól a győri káptalan tulajdonába került, és a káptalan birtokát ettől fogva Káptalannyúlnak nevezték. A falu először királyi udvari birtok volt; népei várszolgák, szolgáló népek. A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől, és mivel Pannonhalmával a seregek gyakorta nem bírtak, többször is feldúlták a környező településeket, így Nyúlt is. A mohácsi vész utáni, mintegy kétszáz esztendő egyetlen csapássorozatnak tűnik. Földönfutás, elhurcoltatás, kifosztás, a falvak elnéptelenedése, elvadult táj, a civilizáció és a kultúra visszaszorulása, az élet, a család végleges pusztulása volt a jellemző. A Rákóczi-szabadságharc után az önkéntes örökváltsággal a volt jobbágyok kezébe kerültek az úrbéres telkek. A földesúr majorsági földjeit sikerült a falu közepéről kivinni a külső területekre. 1885-ben Kis-, Nagy-, és Káptalannyúl Nyúlfaluvá egyesült.

Kismegyer

Lakosság:
Megye:
Győr-Moson-Sopron
Honlap:
https://kismegyer.eoldal.hu/
Verseny napja:
2020.05.10.

Kismegyer a 82-es főút mellett helyezkedik el. Délkeletnek haladva a Szent Imre úti harmadik körforgalomnál letérve a Győrság felé vezető mellékútra, Kismegyerre érünk. A török idők után alig lakott puszta volt. Földesura a pannonhalmi főapát volt, majd a 19. század végétől Győrszentivánhoz tartozott. Győr városához 1954-ben csatolták. Látnivalói közé tartozik a temetőkápolna és az 1809-es győri csata (kismegyeri csata) emlékműve.

A temető helyén a 17. században Győr várának egyik előretolt védelmi és megfigyelő állása volt, melyet Tarisznyavárnak hívtak. Helyén a 18. században épült a temetőkápolna, később romantikus stílusban építették át.

facebook
instagram
youtube
globe-light