3. Szakasz városai

3. szakasz, Székesfehérvár-Nagykanizsa

Nádasdladány

Lakosság:
1728
Megye:
Fejér
Honlap:
http://www.nadasdladany.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordul elő, egy hitbérügy kapcsán, Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek. 1283 előtt királynéi birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynő két tárnokát fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta. 1313-ban, majd 1322-ben Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta. 1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben. 1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.

Ősi

Lakosság:
1992
Megye:
Veszprém
Honlap:
https://www.osikozseg.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta. 1430-ban átnevezték a falut Eusy névre, majd rövid időn belül még négyszer átnevezték: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református istentiszteleteket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A falu életének legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott.  Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.

Berhida

Lakosság:
5833
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.berhida.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton (Peremarton gyártelep) és Kiskovácsi egyesüléséből jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található. A település területe már a rómaiak által is lakott volt, ezt a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) igazolják. A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán. Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött. 1995-1996 között, a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település, 2004. július 1-jén pedig városi címet kapott.

Balatonfűzfő

Lakosság:
4539
Megye:
Veszprém
Honlap:
www.balatonfuzfo.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balatonfűzfő a Balaton csúcsa! A verseny során az első Balaton parti település, mely kikötőivel, természeti környezetben kialakított parti sétányával, strandjaival, történelmi helyeivel, ipari emlékeivel, csodálatos épületeivel, Klebersberg iskolával, csillagvizsgálóval, föld alatti erőművel, kikötőkkel,verseny uszodával, templomrommal, gyönyörű kilátással a Máma tetőről és rengeteg sportolási lehetőséggel várja az ide érkezőket. A négy részből  település története a Római korig nyúlik vissza. Írásos formában 990-ben említik a település ősét Mámát egy adománylevélen. A középkorban, majd a XVII. században is elpusztult település tárgyi emlékei mind-mind bizonyítékai annak, hogy Fűzfő természeti adottságai letelepedésre és itt maradásra késztették a helyét kereső embert. A lőszergyár, papírgyár mellett beindult a vegyipar fejlődése is 1927-től a gyártelepi városrészben. Az azóta eltelt években több változás is volt, de a turizmus mellett az ipar is fejlődik. A jelenkori város életében fontos szerepet kapott a város kulturális és sport élete is. Rengeteg fesztivál, előadás, rendezvény színesíti a város életét. Emellett a sport is fontos szerephez jut.

Megközelíthető az M7-es felől a 71-es út mentén.

Balatonalmádi

Lakosság:
8640
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.balatonalmadi.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek.A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. Almádi első írásos említése 1082-ből származik.A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült GyőrVeszprém–Almádi-Alsóörs és a BörgöndSzabadbattyánBalatonfüredTapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált.A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.

Királyszentistván

Lakosság:
468
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.kiralyszentistvan.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balaton-felvidéken, a Balatontól 6 kilométerre fekszik a Séd völgyében. A két legközelebbi várostól, Balatonfűzfőtől és Berhidától 7 kilométerre, illetve Veszprémtől 11 kilométer távolságra van. A települést körülölelő dombokról jó kilátás nyílik mind a Bakonyra, mind pedig a Balatonra. Már a római időkben lakott volt, melyet római villamaradványok tanúsítanak. A hagyományok szerint I. István Sóly és Királyszentistván között a Séd völgyében győzte le 997-ben Koppányt, valószínűleg innen származik a neve. Erre utal a település címere. Első írásos említése 1476-ból való (Zenth Istwan). 1560-ban Várpalotához csatolták. A falu a 16. században többször elpusztult, 1650-től a Zichy családé lett. 1908-ban a falu közelében tartották az Osztrák–Magyar Monarchia katonai nagygyakorlatát, melyet Ferenc József is megtekintett, akkor kapta a falu neve a király előtagot.

Veszprém

Lakosság:
59 738
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.veszprem.hu
Verseny napja:
2020.05.11.

A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében. A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre. A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (14581486) jelentette. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentéte. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták. A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. A város iparosodását a Sédre települt malmok és bőrfeldolgozó manufaktúrák jelentették. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspöktől való feudális és közigazgatási (megyei főbíró) függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.

Csopak

Lakosság:
2148
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.csopak.hu
Verseny napja:
2020.05.11.

Csopak község Tihanytól 10 km-re fekszik a Balaton északi partján. Csopak lakossága valamivel több, mint Tihanyé a maga 2148 lakosával. A település az őskor óta lakott, ám nevének eredete bizonytalan, a „Chopok” névváltozat a 13. századra nyúlik vissza. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. (Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.) Csopak címerének hátterében a hat kék-ezüst hullámos sáv a Balatont idézi. A címerpajzs közepén látható aranyszínű, ágaskodó, kétfarkú oroszlán a Csopakon élt nemesség középkori pecsétjéről származik. A címerpajzs mögött lévő szőlőlevél jelképezi a szőlőművelést, mely a község területén a római kortól fő megélhetési forrása volt a településen élőknek. A borászat jelentősége máig kiemelkedő, hiszen 2012-ben a csopaki borászok létrehozták a Csopaki Kódexet, ami egy egyedi eredetvédelmi rendszer, mely az országos szintnél sokkal szigorúbban szabályozza, hogy milyen bort lehet csopakinak hívni. A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott,  ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. A Kövesd faluban 1363-ban már állt Szent Miklós-templom romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg. További nevezetességek, melyeket érdemes felkeresni: a romantikus-neogót stílusú Ranolder kastély, ami Ranolder János püspök kedves nyaralója volt; az Angolkisasszonyok Apácarend egykori nyaralója, ami 2005 óta Balatonfelvidéki Nemzeti park Igazgatósága tulajdonában van, a Plul vízimalom, ami ipari műemlék és helytörténeti gyűjtemény is egyben, illetve a 2015-ben felújított Csákány-hegyi kilátó, ami 1972 óta kedvelt kirándulóhely. Végül, de nem utolsó sorban sokak kedvence a csopaki községi strand, ami 2019-ben kiérdemelte a legjobb balatoni strandnak járó elismerést a Balatoni Szövetségtől.

Balatonfüred

Lakosság:
12 923
Megye:
Veszprém
Honlap:
https://balatonfured.hu
Verseny napja:
2020.05.11.

„A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Jelentős vitorláskikötő. Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította. A második világháború után, az 1960-as években indult a város újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

Tihany

Lakosság:
1369
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.tihany.hu
Verseny napja:
2020.05.11.

Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásbanMagyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor pannóniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt. A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 1617. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban. Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.

Balatonudvari

Lakosság:
301
Megye:
Veszprém
Honlap:
https://www.balatonudvari.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik. Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig. A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.

Zánka

Lakosság:
794
Megye:
Veszprém
Honlap:
https://zanka.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település. Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkori, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannónia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, mely ma is áll. A templomot 13331335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török megszállás alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem szerepelt, puszta lett. 1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel telepítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.

Köveskál

Lakosság:
338
Megye:
Veszprém
Honlap:
https://koveskal.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Köveskál ma egyre inkább kedvelt a kerékpáros és más turisták körében, mivel a Káli-medence természeti szépsége és nyugalma rabul ejti a látogatókat. A falu a kora középkor óta lakott település, mely a török uralom miatt elnéptelenedett. A község képét két templom uralja. Az egyik egy magaslaton álló a református, a másik a falu közepén elhelyezkedő katolikus. Mindkettő a 18. század elején épült, a törökök kiverése utáni évtizedekben. Mivel a Káli-medence korábbi évszázadokban vízben gazdag volt, az itt átfolyó patakokon számos vízimalom üzemelt. Az átfolyó patakokon un. mosóházakat építettek. Egy ilyen található szépen helyreállítva Köveskálon is a Vásár téren. Köveskál bortermelő vidéken fekszik, a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat. A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi.

Gyulakeszi

Lakosság:
695
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.gyulakeszi.hu/uj/
Verseny napja:
2020.05.11.

Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A tragédia után csak lassan épült fel újra. A csobánci vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték. Az 1550-es’60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt. Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Tapolca

Lakosság:
15 072
Megye:
Veszprém
Honlap:
http://www.tapolca.hu/uj/
Verseny napja:
2020.05.11.

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. A rómaiak által az 14. században épített 6 méter széles, kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak. A romanizált lakosság 453-ig hun fennhatóság alatt élt, majd a területet 586-ig a longobárdok uralták. Először akkor említik írásban (1182–1184), amikor III. Béla király (Csump nevű) udvari papjának adományozott egy berket Tapolca és Keszi között. A Tapolcza név magyar eredetű, magas pontot jelent (vagy szláv eredetű melegvízű forrás). II. András király 1217 körül Turul ispánnak adományozta a területet, ekkor a neve: Turultapolcza lett. Az ekkor épült kúria és román stílusú templom nyomai megmaradtak. 1346-ban ismét királyi birtok, s az egyik oklevél szerint 1347-ben Nagy Lajos király a mai Városlődön lévő karthauzi kolostor szerzeteseinek adományozta, akik egyik birtokközpontjukká fejlesztették a mezővárost. A török hadak az 1554. évi hadjáratukkal foglalták el a várost. A 17. században, amikor a városka Padányi Biró Márton veszprémi püspök tulajdona lett, ismét kiépítették a védelmi rendszert. Szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is. A fejlődést a környéken telepített szőlőültetvények is elősegítették. Tapolcán 1925-ben a 25 nagykereskedő közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. Az ipari munkások száma is növekedett a fafeldolgozásban, a szeszfőzésben és a vasútnál. A második világháborúban a település hatalmas veszteségeket szenvedett: nyolcszáz zsidó lakosát deportálták. 1966március 31-én a települést ismét várossá avatták, és még ebben az évben a bakonyi bauxitbányászat központja lett.

Szigliget

Lakosság:
810
Megye:
Veszprém
Honlap
http://szigliget.hu/portal/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és keltarómai illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Balatongyörök

Lakosság:
1030
Megye:
Zala
Honlap:
https://balatongyorok.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík tövében fekszik, a 71-es főút mellett. A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta. A török időkben viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1732-ben Festetics Kristóf kapja meg birtoknak, majd a 18. század végére komoly településsé sarjadt. A nagy ütemű fejlődése a két világháború között indult meg, hajóállomás, strand és önálló plébánia épült. Ekkor épült ki a villasor, illetve a Belügyminisztérium üdülője is, a mai Kastély Szálló. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d’Honeur tiszteletdíját.

Keszthely

Lakosság:
19 387
Megye:
Zala
Honlap:
https://www.keszthely.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. 1247-ben említi először írásos forrás a helységet, a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplommal a mai kastély előtt. Keszthely már a 13. század közepén jelentős helység lehetett. A század végén a Péc nembeli Marcali család szerezte meg, s ekkor már a település déli része is létezett. Károly Róbert visszaszerezte Keszthelyt, de fia, Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékozta azt. A 14. század végén készült, a szentélyben felfedezett és restaurált freskói a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus falfestményei. A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. Ezt követően a kisebb birtokosok részeit is megszerezve Keszthely kizárólagos tulajdonosává vált. Keszthely egy hatalmas uradalom központja lett, számos munkaalkalommal növekvő számú iparosnak megélhetést biztosítva. 1772-ben már 215 iparost írtak össze a városban, akik 12 céhbe tömörültek.  Festetics Kristóf 1759-ben kórházat, Pál 1772-ben gimnáziumot alapít. A kastély építése még 1745-ben kezdődött el, ám csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját.

Hévíz

Lakosság:
4634
Megye:
Zala
Honlap:
https://www.heviz.hu/hu
Verseny napja:
2020.05.11.

A Hévízi-tó Magyarország hét természeti csodájának egyike. Tudták ezt már a rómaiak is, amikor közel 2000 évvel ezelőtt az első villát megépítették a városban, természetesen melegvizes medencékkel ellátva. A város neve azóta összeforrt a fürdőkultúrával. Hévízen a modern gyógy-idegenforgalom 225 éves múltra tekint vissza. Gróf Festetics György ekkor építtette meg az első fürdőházat és indította el ezzel Hévízt a fejlődés útján. A Tófürdőt mára évi egy millióan látogatják, a világ szinte minden tájáról. A város gondozottságáról, biztonságáról, vendégszeretetéről és gazdag kulturális életéről híres. Minőségi szálláshelyek széles skálája várja a látogatókat, legyen az elegáns szálloda, modern kemping, platinás villa vagy egy barátságos panzió. A Hévízi-tó a világ legnagyobb természetes gyógytava, melynek türkizkék vizében lila, rózsaszín és fehér tavirózsák ringatóznak. 38 méter mélyen lévő forrásbarlangjából másodpercenként 410 liter 40 °C – os víz tör fel, így a hőfoka nyáron elérheti a 38 °C-ot és télen sem csökken 24 °C alá.

Sármellék

Lakosság:
1828
Megye:
Zala
Honlap:
https://www.sarmellek.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak 1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám később újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre. Mivel a település a vázsonyzágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások 1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett. Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdődött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet művelhetett és a Zala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentős lakosságra tett szert. A 18. század végére Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. A 20. század elejére egy szegényes külsejű falu vált belőle, ahol nagy számban éltek nincstelenek. 1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítő Biztos Jövő Termelő Szövetkezet, amely jelentősen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számban Keszthelyen és Hévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult. Az 1990-es években, miután a község repülőtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt.

Zalaszabar

Lakosság:
518
Megye:
Zala
Honlap:
https://www.zalaszabar.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

Zalaszabart a régi írások Zabar néven emlegetik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját. 1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják. Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort. 1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

Zalakaros

Lakosság:
1936
Megye:
Zala
Honlap:
https://zalakaros.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide. 1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott. A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. 1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Galambok

Lakosság:
1263
Megye:
Zala
Honlap:
http://www.galambok.hu/
Verseny napja:
2020.05.11.

A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven. 1238-ban még Somogy megyéhez, majd 1331-ben már Zala megyéhez tartozott. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi. Az 1536-os adólajstrom szerint a település ismét Somogy megyéhez tartozott. Az 1550-es években – miként a környező településeket is – Galambokot is feldúlta a török. A megszállás ideje alatt a falu sokat szenvedett, nem csak a török, hanem császári seregek miatt is. A falu lakossága erősen megfogyatkozott, több, mint 100 ház üresen állt. A lakosság ekkor jórészt állattenyésztésből élt. A 18. század végén és a 19. század elején gyorsan fejlődött a település. 1805-ben a lakosok száma már 880 fő volt, 1848-ra ez a szám már 1400 főre nőtt. 1949-ben 1705 ember élt itt, majd a lélekszám csökkenni kezdett.

facebook
instagram
youtube
globe-light